{:ro}Aria 7{:}{:en}Area 7{:}{:hu}7. terület{:}

{:ro}

Situl ROSCI0200 Platoul Vaşcău

Este localizat în Munţii Codru-Moma, la altitudini cuprinse între 331 m şi 892 m.
Substratul litologic solubil, alcătuit din calcare şi dolomite, reprezintă factorul static, asupra căruia se acţionează, în vreme ce hidrografia (apa, sub diferitele ei forme de agregare şi organizare) se constituie în elementul dinamic, care acţionează. Calcarele din Platoul Vaşcăului aparţin triasicului mediu şi superior. Zona de est şi centrală a platoului se dezvoltă pe un calcar masiv, puternic cristalizat, cu intercalaţii de dolomite, aparţinând Pânzei de Vaşcău.
O categorie aparte de fenomene carstice din Platoul Vaşcăului sunt dolinele cu vatra plată, care adăpostesc frecvent acumulări de apă, care în zonă sunt denumite ,,tăuri’’ (figura 1). Ele rezultă prin colmatarea accentuată cu materiale reziduale provenite din eroziunea versanţilor. În funcţie de grosimea depozitelor şi de compoziţia lor (mineralele argiloase constituindu-se într-un strat impermeabil tipic), bălţile astfel formate vor avea o durată mai scurtă sau mai lungă.
Peşterile de pasaj interfluvial sunt bine reprezentate în Paltoul Vaşcăului, cel mai concludent exemplu fiind Peştera Câmpenească.
Avenele de prăbuşire sunt localizate în planul vertical al sistemelor endocarstice majore de drenaj, cum este Avenul Boiu din Platoul Vaşcău.

Culoarul depresionar al Văii Ţarinii (Platoul Vaşcău) s-a dezvoltat în partea central-estică a platoului menţionat, de-a lungul văii cu acelaşi nume. Are o orientare sud-est/nord-vest, urmând cu fidelitate orientarea liniilor de falie din zonă. Între cotul brusc al Văii Ţarinii, care-i schimbă radical direcţia, de la vest-est spre sud-nord, şi Ponorul Peşterii Câmpenească, culoarul are o lungime de circa 10 km şi o lăţime cuprinsă între 400-1000 m. Altitudinea vetrei depresionare coboară abia sesizabil spre nord, spre treapta de la Câmp, unde prezintă cota cea mai coborâtă (415 m).
Valea Ţarinii, cu izvoarele pe necarstificabil intră în perimetrul calcaros printr-un curs suprateran şi nu prin izvoare sau izbucuri. Ponorul Peşterii Câmpenească poate drena întregul debit, chiar şi la valori crescute, deci inundaţiile specifice ploilor nu apar.

La limitele Platoului Vaşcău există izbucul de la Călugări, vestit pe vremuri pentru dubla sa intermitenţă. Probabil din cauza adâncirii căilor de drenaj subteran mecanismul dublei intermitenţe s-a dereglat, şi astăzi asistăm la o simplă intermitenţă, cu o curgere a apei de circa 3-5 minute, separate de intervale fără scurgeri de 15-40 minute, în funcţie de precipitaţii. Izbucul este străjuit de o pitorească mănăstire, loc de pelerinaj pentru credincioşii din zonă.
Tipuri de habitate prezente în sit:
8310 Peşteri în care accesul publicului este interzis
91V0 Păduri dacice de fag (Symphyto-Fagion)
9150 Păduri medio-europene de fag din Cephalanthero-Fagion
Specii de mamifere enumerate în anexa II a Directivei Consiliului 92/43/CEE:
– 1324 Myotis myotis
– 1304 Rhinolophus hipposideros
– 1310 Miniopterus schreibersi
Specii de amfibieni şi reptile enumerate în anexa II a Directivei Consiliului 92/43/CEE
– 1166 Titurus cristatus
– 1193 Bombina variegata
– 4008 Triturus vulgaris ampelensis
Alte specii importante de floră şi faună:
– Rana ridibunda
– Felis silvestris
Situl se evidenţiază prin suprafaţa ocupată de habitatatele prioritare 91V0 Păduri dacice de fag (Symphyto-Fagion), 9150 Păduri medio-europene de fag din Cephalanthero-Fagion, care ocupă 30% şi prin structura naturală foarte bine conservată reprezentată prin:
– diversitatea mare de vârste şi dimensiuni,
– alternanţa între pădure închegată şi rarişte,
– prezenţa regenerării naturale a fagului (există tendinţa de extindere a speciei în zonele învecinate – păşuni),
– diversitatea şi starea bună de conservare a păturii erbacee.
Pentru porţiunea inclusă în fond forestier şi amenajamente silvice, arboretelor din sit li s-a atribuit funcţia de producţie şi protecţie, acestea fiind sistematic parcurse cu lucrări de exploatare a masei lemnoase.{:}{:en} 

ROSCI0200 site Plateau Vaşcău

It is located in Codru-Moma Mountains, at altitudes between 331 m and 892 m.
The lithologic soluble substrate, composed from limestone and dolomite, is a static factor, acted upon, while hydrography (water, on in its various forms of aggregation and organization) constitute the dynamic element that acts. The limestone from Vaşcău Plateau belongs to the medium and upper triassic. The eastern and central plateau area is developing on a massive chalk scale, highly crystalline, with dolomite intercalations, belonging to Pânza de Vaşcău. A special category of plateau karst events from Vaşcău Plateau are sinkholes with earth flat, that frequently harboring water reservoirs, which are called ,,tăuri”(Figure 1). They result from increased clogging with waste material from erosion slopes. Depending on the thickness and composition of deposits (clay minerals constituting itself into a typical waterproof layer), the formed ponds will lase a shorter or longer period of time.
Interfluves passage caves are well represented in Vaşcău Plateau, the most famous example being Câmpeneasca Cave. The potholes are located in the plane crash of major drainage systems endokarstic such as Avenul Boiu from Vaşcău Plateau.
The depression corridor of Ţarinii Valley (Vaşcău Plateau) was developed in central-eastern of the mentioned plateau along the valley with the same name. It has a southeast / northwest orientation, faithfully following the fault lines from the area. Between the suddenly elbow of Ţarina Valley, which radically changes its direction from east – west to south-north and the Câmpeneasca Cave slope, the corridor has about 10 km height and a 400-1000 m width. The altitude of depression hearth descends barely perceptible through north to step out of the field gear, where it has the lowest step (415 m).

Ţarinii Valley, with its springs enter in the limestone perimeter through a over ground course and not through springs or geysers. Câmpeneasca Cave slope can drain the entire flow, even at elevated level, so specific flooding rains do not occur.
At the limit of Vaşcău Plateau is the Călugări Burn, once famous for its dual flash. Probably due to the growing underground drainage the pathways of double intermittent was disturbed and today we are witnessing to a simple drain, with a water flow of about 3-5 minutes, separated by intervals of 15-40 minutes without leakage, depending on rainfall. The spring is surrounded by a picturesque monastery, pilgrimage place for believers in the area.

Habitat types present on the site:
8310 Caves where public access is prohibited
91V0 Dacian Beech forests (Symphyto-Fagion)
9150 Medio-European Beech Forests of Cephalanthero-Fagion
Mammalian species listed in Annex II to 92/43 / EEC Directive:
– Myotis myotis 1324
– 1304 Rhinolophus hipposideros
– 1310 Miniopterus schreibersi
Amphibian and reptile species listed in Annex II to Directive 92/43 / EEC
– 1166 Titurus cristatus- 1193 Bombina variegata
– 4008 Triturus vulgaris ampelensis
Other important species of flora and fauna:
– Rana ridibunda
– Felis silvestris
The site stand out by the area occupied by habitats 91V0 Dacian Beech forests (Symphyto-Fagion) 9150 Medio-European Forest Beech Cephalanthero-Fagion, occupying 30% and well preserved natural structure represented by:
– Greater diversity of ages and sizes,
– Alternation of forest and glade cohesive,
– The presence of beech natural regeneration (There is a tendency for expansion of the species tend surrounding areas – meadows)
– The diversity and good conservation status of herbaceous blanket.
For the portion included in the forest fund and forest stands, for site trees was assigned the function of production and protection, these being systematically covered with exploitation works of the timber.

 {:}{:hu}

Ferice – Plai ROSCI0084 természeti terület (a továbbiakban ROSCI0084)

A terület nagysága 1997 hektár, és Románia észak-nyugati régiójában található, 100%-os arányban Bihar megye területén, Bontesd [Bunteşti] község, Fericse [Ferice] faluban, amely a Belényesi-dombságon [Dealurile Beiuşului] található, mintegy 80 km-re dél-keletre Nagyvárad megyei jogú várostól és 20 km-re Belényestől [Beiuş]. A „Ferice-Plai” Natura 2000 természeti terület védetté nyilvánításának a célja a táj és az ökológiai és kulturális sokféleség megőrzése.
A természeti terület földrajzi koordinátái:
– Területe 1997 hektár
– Az átlagos magassága 731 m, a legmagasabb pontja 1206 m, a legalacsonyabb 389 m.
A természeti terület az Erdélyi-szigethegységhez [Munţii Apuseni] tartozó Bihar-hegységben [Munţii Bihor] található, és területe egymásra tevődik két védett természeti területtel:
– Ferice Plai és Hoanca – IUCN III-as kategória, emlékpark (natural monument);
– Cârligaţi csúcs [Vârful Cârligaţi] – endemikus virágokat és nárciszképű szellőrózsát (Anemone narcissiflora) magába foglaló növénytani rezervátum.

A területet 2008 decemberében hagyták jóvá közösségi jelentőségű természeti területként a jól képviselt szubmontán és montán bükkösök (9130 kód) élőhelyeként, a Rinolophus ferrumequinium (1304 kód) emlősők elszigeteletlen élőhelyeként, (C) területi elterjedéssel, (B) jól megőrzötten és a 92/43/EGK tanácsi irányelv II. mellékletében felsorolt kétéltű- és hűllőfajok élőhelyeként.
A fontos növény- és állatfajokat 7 faj képviseli, amelyek a vörös listán szereplő endemikus fajok, és endemikus, dákkori, nárciszképű szellőrózsát – Anemone narcissiflora – is magában foglaló növénytani rezervátumot alkotnak. (Melléklet – ROSCI0084 szabványos formanyomtatvány).

A ROSCI0084 terület magában foglal: magán- és állami használatban lévő telkeket, közösségi jelentőségű védett természeti területeket. A természeti terület kiemelt jelentőséggel bír különösen a növényfajok miatt, beleértve a más fajoknál felsoroltakat is, amelyek endemikus és a vörös listán szereplő fajok, illetve a kétéltű- és hűllőfajok miatt.  A terület teljes egészében nem részesült igazgatásban, csak bizonyos részei (természeti rezervátumok, növénytani rezervátum endemikus dákkori virágokkal és nárcsiszképű szellőrozsóval – Anemone narcissiflora).
Amint arról fent már szó volt, a terület a Bihar-hegység területén, ennek észak-nyugati felén található (a Vigyázó-hegységgel [Munţii Vlădeasa] való határhoz közel) (Melléklet – A ROSCI0084 terület térképe). Ez az Erdélyi-szigethegység központi-nyugati részén található, észak-nyugaton a Király-erdő-hegységgel [Munţii Pădurea Craiului], északon és észak-keleten a Vigyázó-hegységgel, keleten az Öreghavassal [Muntele Mare], délen a Gaina-heggyel [Muntele Găina], nyugaton pedig a Béli-hegységgel [Munţii Codru-Moma] és a Belényesi-medencével [Depresiunea Beiuş] szomszédos.
Geológiai szempontból a Bihar-hegység északi része kristályos kőzetekből épül fel. A Bihar-hegység domborzatát a vizek szabályos, erőteljes, meredek lejtős gerincekre szabdalták. A harmadiőszak alatt a Bihar- és Vigyázó-hegységet az erózió lekoptatta, a vizek egy kiterjedt platórendszert hoztak létre, amely részekben megmaradt a legmagasabb csúcsokon. Következésképpen a hegység központi gerincét és néhány mellékvonulatát kiterjedt, majdnem vízszintes vagy alig hullámos, könnyen bejárható platók jellemzik. Ilyen például a Cârligaţi plató [Platoul Cârligaţi], amely a területtel egybeesik, és amelynek a legmagasabb csúcsa a Cârligaţi csúcs (1694).
A Bihar-Vigyázó hegység éghajlata tipikusan hegyi éghajlat, hideg és nedves a magas csúcsokon, fokozatos enyhüléssel az alj felé. Az átlagos hőmérséklet 2ºC. A felhőzet növekedik a magassággal, és ezzel együtt a csapadék is, ami általában bőséges az uralkodó nyugati szél miatt, amely vízpárával megrakodva érkezik, elérve az 1400 mm mennyiséget, ami a 2000 méteres magasságot meghaladó hegyekre jellemző.
A Bihar-Vigyázó hegységbeli útvonalakon a források eloszlása a geológiai szubsztrátum és domborzat függvényében nem egyenletes. A nem karsztos területeken, a gerinctúrák útvonalán a források ritkák (pl. a Vigyázó-hegység vagy a Bihar-hegyság gerincén), ezért a vízkészletek feltöltését biztosítani kell mielőtt a magashegységi részhez érnek.  Ennek ellenére léteznek magashegyi források, mint pl. a Hideg-kút [Fântâna Rece] a Cârligaţi csúcs alatt.
A völgyben húzodó túrák útvonalán a víz nem jelent problémát, mivel az adott folyókon kívül számos forrás és mellékág található a területen. Az ilyen útvonalakon nincsenek kijelölve a vízlelőhelyek.

A Ferice Plai természeti területen előforduló élőhelyekkel kapcsolatosan, a Natura 2000 szabványos formanyomtatványon előfordul a 9130-as kód a szubmontán és montán bükkösöket (Asperulo-Fagetum) jelölve, amelyek jól képviseltek és általánosságban jól megmaradtak.

A Ferice Plai természeti terület általános jellemzőit 2 élőhely osztály képviseli, azaz N09 száraz gyepek, sztyeppék 3%-os arányban és N16 lomblevelű erdők 97%-os arányban. A természeti területre a Ferice Plai terület által magába foglalt két védett terület jellemzői érvényesek, azaz a Ferice Plai és a Hoanca jellemzői, ahol változatlan dombsági kaszálók vannak hagyományos szállásokkal a kaszállás idejére, és a Cârliga csúcs, amely növénytani rezervátum endemikus, dákkori virágokkal és nárciszképű szellőrózsával (Anemone narcissiflora.
A Ferice Plai természeti területet olyan védett területté nyilvánították, ahol megőrzödtek a kedvező élőhelyek különböző emlősök, kétéltűek és hűllők számára, amelyeket a 92/43/EGK tanácsi irányelv II. melléklete felsorol.{:}

rss Facebooktwittermail